Keresés ebben a blogban

Nyomtassunk rönkből, a fa alapú PLA veszélyei

A gőzkieresztéses bejegyzésem mellé raknám ezt a szöszenetet. Mivel sokfajta fa bázisú PLA van és most már egyre többet adnak elfogadható áron, nem árt tudni, hogy milyen veszélyeket rejt az egyébként sokkal jobb tulajdonságokkal bíró fa PLA nyomtatás.

Szóval, a csábítás nem más mint a FA. Igen, szeretjük az illata miatt és a textúrája miatt.
A fa alapú PLA-k általában kölönböző mennyiségű faanyagot tartalmaznak. 5-40%-ig, de biztos van durvább is. 
Mivel az "előnyeit" tudjuk a fa PLA-nak, így inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy mik a hátrányai. 

Első körben a fatartalom, ami ha kevés akkor maximum az illata lesz fa de a tapintása nem. Ha sok akkor még sok problémát is okozhat. 
Mi okozhat még problémát, hát a PLA, amivel keverik, mert ha annak magasabb hőfok kell az olvadáshoz, akkor a sok fa megéghet és az kormol és bele a mi kis cuki hegyünkbe, ami attól tapadni fog, mert a korom az ugyan nem csúszik bármennyire is szeretnénk. Általában erről nem szól a fáma, hogy melyik vagy milyen PLA-ba van belekerverve a fatörmelék.

Szóval a fa alapanyagokkal észnél kell lenni. 
Ha az adatlap nem hazudik, akkor a gépünknek se árt pontosnak lenni, mert itt a hőfok kulcsfontosságú. 
Ebben az esetben van az, hogy tényleg a legalacsonyabb hőfokot kell megkeresni, mert akkor a fa kevésbbé éghet meg. Ez adja az első kockázatot, mert ha a PLA rossz minőségű lesz az alacsony hőmérséklettől, akkor az se jó.
Aztán ott van a fa, milyen fa és milyen minőségben van jelen a PLA-ba. 
Mert minden fának más az égési vagy épp a "hőtűrési" tulajdonsága, ezért nem fűtünk "bármilyen" fával és ez igaz a mi kis faPLA anyagunkra is.
Arról nem beszélve, hogy ha ez a faanyag nem megfelelően van eldolgozva a PLA-ban akkor is megvan a baj. Hogy mire gondolok, hát arra, hogy ha a fából nem megfelelő apró szemcséket használnak, akkor az nem keveredik megfelelően a PLA-val és a hegyben is dugulást okozhat. Mert bár a 0.1mm-es szemcseméret jól hangzik, de egy 0.3-as hegynél az már az átmérő 1/3-a és egy ekkora szemcse már útközben megéghet, mert a hegy vége ami kb. 2mm az már ezen az átmérőn van, és ott próbáljuk az égett fát átszuszakolni. 
Ebből is adódik, hogy nem árt átgondolni, hogy 0.4mm felett legyen a hegy, mert azzal csökkentjük a kockázatát annak, hogy a fa beragad vagy beleég a hegybe. 

Fent írtam, hogy a gőz hozta ezt a bejegyzést. Hát igen, saját tapasztalatom, hogy a fa alapú PLA-ban a víz még jobban összegyűlhet. Vagyis ha kibontottuk akkor szerintem nem árt szigorúbban venni a nedvességmentes tárolást, mert én kint hagytam két napig és utána szépen gyűlt a folyadék a PTFE csőben a nyomtatás alatt. Ez a folyadék gőzként megindult felfelé a cső felé, ahol kondenzálódott, mert ugye a PTFE főbe érkező meleg pára azonnal lecsapódott a cső belsejében, ami kivül hideg. Kész is a PLA pálinka. 
Ami persze baj, mert ahogy halad lefele a PLA a hegy felé, szépen viszi magával ezt a nedvességet és kész is a perpétum mobile. 
Ezért vágtam én egy cuki kis nyílást a PTFE csőre, hogy a gőz legalább egy része tudjon távozni a nyíláson. 
Még egy dolog amit fontosnak tartok, hogy lehetőleg sokkal jobban és folyamatosan figyeljük a nyomtatást, mert ami eleinte jó az a végére rossz is lehet, ami a fa PLA esetében fokozottabb.

Összegezve a fával való nyomtatás csalódásokat okozhat, ha nem vagyunk elég óvatosak. De kellő odafigyeléssel és kitartással akár sikeresek is lehetünk. 
Figyeljünk a hőfokra, hogy minél alacsonyabb legyen.
Figyeljünk a páramentes tárolásra.
Figyeljünk a fa/PLA arányra.
Legyen szép nagy nyílás azon a hegyen, hogy átférjen rajta a PLA és a fatörmelék is. 

Gőzkieresztés a PTFE csövön

Érdekes hibákra lehet bukkani esetenként, ha figyel az ember. Pont egy ilyenbe futottam bele, gondoltam meg is osztom azonnal, mert ki tudja, lehet másnál is ilyen hiba. Ez a ki gondolta volna kategória lesz. 

Egyik nyomtatás közben sajnos megégett a PTFE csövég a hotendnél, és megszorult benne a filament.
Értelemszerűen elkezdtem szétszedni, és tettem volna amit ilyenkor tenni kell.
De ez nem volt ilyen egyszerű. Ahogy próbáltam a fatartalmú filamentet kihúzni a PTFE csőből, sajnos beleszakadt már az extrudernél. Ami miatt a csőben benne maradt a teljes hosszon lévő filament. 
Szét kellett szedni a fittingeket ahhoz, hogy hozzáférjek a beszorult darabhoz. 
Mivel ez pont a dugulás után volt, még fel volt fűtve a vas.
Ahogy a fittinget leszedtem, és kihúztam a filamentet, akkor vettem észre, hogy a csőből kihúzott szál nedves. Látható is volt a nedvesség rajta, nem illant el róla gyorsan, vagyis nem egy kis pára volt, hanem konkrétan beázás.
Nem igazán nyalogattam meg, hogy víz volt-e vagy sem, de elgondolkodtató volt a dolog. Persze pár másodperc után már eltűnt a szálról a folyadék, bármi is volt az.


Ha logikusan végigvesszük, a filament, hogy tolodik bele a hegy járatba, felfele fog párologni, ha van merre mennie. Ez a pára nem tud távozni sehol, mert nagyjából zárt a rendszer ha minden jól össze van illesztve. Ezért belemegy a bevezető PTFE csőbe, és szépen megnedvesíti a következő 10cm filamentet. 
Na ez pont nem egy jó dolog, mert ugye a nedvesség az ellenségünk. 
Gondoltam egyet, és a hűtés felett a fittingnél szépen vágtam pár pici nyílást a PTFE csőre, hogy a felhalmozódó gőz/pára/víz/folyadék tudjon távozni. 
Tesztelni kell, kinek mit segít, de lehet, hogy pár nedvességgel kapcsolatos dolgot megoldhat. 

PID vagy dugulás

A minap belefutottam egy érdekes hibába. El se tudtam képzelni mi van, de mielőtt szétszedtem volna, inkább végigvettem a lehetséges okokat. Erről jön az értekezés.


PID tuning vagy dugulás


A nyomtatóm egy ideig teljesen rendben működött. Aztán elkezdtem össze vissza cserélgetni a filamenteket miközben volt egy hegycsere is, mert belegyógyult a fatartalmú filament. Újravágtam a kicsi PTFE betétet, beleraktam az új hegyet, elkezdtem nyomtatni ismét.
Egy darabig ment is úgy, mintha minden rendben lenne.
Aztán jött egy részleges dugulás vagy nedves filamentre utaló esemény.
Visszatérő idöközönként, ami a nyomatban látszott, kihagyott pár centinyi nyomtatást a gép, majd teljesen jó minőségben, minden rendben alapon nyomtatott tovább. Egy 10x10cm-es négyzetes alapnál, 1cm az átlós rétegkitöltésben layerporn volt, aztán jött egy elvékonyodott 2-3 sáv, majd ismét layerporn. Máshol ezt asztalegyenetlenségnek hívják. De itt minden rétegnél megjelent.
Máskor ilyenkor mindenki szétszedi a hegyet/fejet, hogy kipucolja vagy cserélje. Nekem volt egy megérzésem, hogy ennek semmi köze a dugulás nevű átokhoz.
Felemeltem a fejet, és elkezdtem nézni a hegynél, hogy mizu.
Extruderen ráindítottam 300mm tolást 230 fokon és néztem a hegyet.
Teljesen egyenesen jött belőle az anyag, ahogy forgott az extruder, úgy jött, majd egyszer csak elvékonyodott, megállt a folyás, az extruder meg csak tolta és tolta, és nem jött semmi. Majd elkezdődött ismét a folyás, rendben jött minden.
Ez kizárt, hogy dugulás legyen, mert akkor nem lenne hosszan szép egyenletes az anyag folyása.
A kijelzőn nem láttam nagy ingadozást, de mint tudjuk az Atmel vezérlős gépek sokszor lustán reagálnak, így ezen nem is gondolkodtam sokat.
Jöhet a PID tuning. De mivel már 8 verziót elment arrébb a TH3D firmware, így azzal kezdtem, hogy lefrissítettem a firmware-t, majd indítottam egy PID tuningot.
Szerencsére a marlin firmware ezt a tuningot elvégzi helyettünk, így nem kell különböző számításokat végezni stopperrel és hőmérővel a kezünkben.
A PID tuning után láss csodát, minden helyreállt, nincs kihagyás a nyomatban.

A PID tuning nem más, mint a fűtés és a hőmérő közötti sebesség meghatározása. Vagyis a tuning alatt a firmware lelkesen fűtögeti ide oda a hegyet és nézi, hogy időben mennyire lusta a hőmérő, és mikor mutatja azt a hőfokot amit a firmware mondott neki. Ebből kialakul egy olyan összefüggés, amivel a hőmérő ingadozásaira történő reakció a lehető leggyorsabb lesz, hogy a hegy folyamatosan tudja tartani a szükséges hőt.

Ugye nálam az elmászott, ezért bár a firmware azt mutatta, minden rendben a hőfokkal, ez orbitális hazugság volt, mert hagyta kihűlni annyira a hotendet, hogy az anyag nem folyt ki. Ekkor rájött, hogy hoppá, kell kraft, és rátolta, ettől meg ömlött kifele az anyag a hegyből. Mivel ez a folyamat lassú volt azért volt kihagyás.

Ez attól lehet, hogy a már 1 éves gépnek megnyúlt picit a hőmérője, és mellémér, vagy lassabban teljesít. Eleve nem volt még PID tuning a gépen, így bármi is lehetett előtte, kis szerencsével minden jó volt.  A gyári beállítás néha még működhet is, egy darabig.
Mivel már lett fej is cserélve és a hegyet is cseréltem, tuningoltam a fűtőpatron hőstabilítását és a hőmérőjét is, így a vakszerencse miatt működött a vas idáig rendben.

Most ismét jó a nyomtatás és van layerporn. Vajon meddig. Mit tud még kitalálni a kis drága.

Frissítés: Most olvastam egy jó ötletet az FB csoportban. A PID tuning előtt érdemes a tárgyhűtő ventit is beindítani, hogy arra mérjen a tuning, mert valóban megtörténhet, hogy a venti picit ráfúj a hegyre, és akkor a már mért PID megint nem lesz megfelelő. Ez ugye a PLA esetén érdekes, mert vannak anyagok amiket hűtés nélkül nyomtatunk, de logikailag, ha a hűtött PID van beállítva akkor a hűtés nélkül már talán jól fog dolgozni.

X tengely szintezése

Rég jártam erre sajnos. Nem volt időm.
Ma beleakadtam egy videóba, egy 3D nyomtatós csoportban.
A videó azt taglalja, miként kell az X tengelyt szintezni.

X Szintezés

Na akkor itt a "fogd meg a söröm" video:

Lényegében arról szól a történet, hogy az X tengelyt nem elég beállítani, hogy ne kotyogjon. Sajnos a két oldalsó görgősor rögzítése a slot-ra, lehetséges, hogy nem zár be derékszöget, vagy nem párhuzamos a slottal.
Ez miatt az X tengely két végpontja között lehet akár 8mm különbség is, amit ugye a szintezéssel akarunk kiegyenlíteni, ha lehet.
De van hogy nem lehet.
Illetve most már igen.

Jó szintezgetést.

Buildtak vagy Ultrabase, egy kutya

Elszántam magam és vettem én is egy Buildtak-ot az Ender4-re. Egyből meg is lett az eredmény, ami tapasztalattá gyúrva megér egy bejegyzést.

Ultrabase vagy Buildtak?

Biztos van különbség, főleg árban, de a funkciója és a működése szerintem ugyan az, eredményben mindenképp.
Mire is jó ez a kiegészítő.
Minden nyomtató a tárgyasztalra nyomtat, amiről valahogy le kell könyörögni a tárgyat, amikor elkészült. Régebben a heatbed-et nem fedték semmivel. A gyártó a felhasználóra bízta, mit rak rá és hogy nyomtat.
Így indult meg a bluetape, festőszalag, applikátor fólia, üveg, tükör és egyéb feltétek, amire tapadt a filament és le is jött róla valahogy.
Persze ez így nem teljesen igaz, mert sokszor nem tapad, ilyenkor jön hozzáadott értékként a hajlakk vagy a PVA alapú ragasztó(white glue néven fillérekért lehet kapni).
Igen, ez az a PVA ami vízben oldódik, és support anyagnak lehet használni. Az iparban évek óta ezt használják ragasztónak.

Meleg hatására a ragasztó meglágyul, és szépen beleragad a filament.
Persze mindig van dilemma, ha jól beleragad, akkor lehet újra ragasztani a bluetape/festőszalag vagy applikátor fóliát. Mivel a tárgy leszedésénél, általában felveszi a fóliát is, mert beleragad ahogy kértük tőle.
Ez egy bosszantó plusz időtöltés két nyomtatás között, hogy újrafóliázzuk a heatbed-et.
Vagy épp az üveget tisztítjuk a hajlakktól, vagy a PVA ragasztótól, mert ugye szeretjük, ha sima az alja a nyomatnak, mert az szép.


Na a Buildtak ezeknek a műveleteknek a kiváltására lett kitalálva.
Adnak hozzá egy adhesive mágneslapot, amit a heatbed-re kell ragasztani.
A Buildtak-ra meg gyárilag ráragasztották, így az csak működik. 


Vettem belőle mert 12USD nem a világ vége, így gondoltam, tolok új feature-t az Ender4-es gépembe.
Nem volt csalódás. Felragasztottam a mágneslapot, aztán Buildtak. Első szívás az volt, hogy az induktív szintező meghalt rajta. Sajnos az alsó mágnes olyan vastag, hogy nem látott át rajta. Mivel nem volt kedvem firmware-t frissíteni, hogy kiszedjem az automatikus szintezést, inkább vágtam lézerrel egy akril tartót, amivel átszereltem a szintezőt a Z tengely mellé, fixen. Ez megoldva, kézi szintezéses lett a gép, mert az induktív mindig ugyan ott van, nem mozdul, így gyakorlatilag érintésmentes végállás kapcsolóként működik most.
Beszinteztem az asztalt, kezdődhet a móka.
Első körben egy kis babystep után sikerült elcsípni a megfelelő magasságot. Nagyon szépen beleragadt az anyag, nem is vetemedett.


Amikor elindult a nyomtató elkövettem az első hibát.
Ha nagyon alacsonyan van a hegy, akkor annyira elkeni az anyagot a Buildtak-on, hogy nem lehet leszedni róla sehogy a hegy által belemaszatolt vékony réteget. Vagyis beleáll a pórusokba és ott marad. Még marad tapadás ezeken a részeken, de ott marad a kontúr a Buildtak-on, ami bosszantó látvány.

Aztán jött a második hiba. A forró hegyet belenyomtam a babystep-el a Buildtak-ba. Rossz irányba tekertem a magasságot, és meg is volt a baj.
A Buildtak nem szereti a meleget, és ha a hegy belemegy, akkor az be is nyomja, és ki is égeti. Ott bizony lesz egy lyuk rajta.
Ez természetesen nem befolyásolja a nyomtatást, csak bosszantó, hogy a pár órás cuccot sikerült már két dologgal is szűzteleníteni. 

Ezt sikerült még megfejelnem a nyomtatás végén.
Lelkes voltam mint a kezdő bika a hegyen, és ahogy kész volt a nyomtatás, nem várva meg a visszahűlést, egyből le akartam venni kicsi erőszakkal a Buildtak-ot.
Na ezt se szabad csinálni. Márpedig azért, mert még a meleg lap sajnos a nyomat alatt jobban kapaszkodik, és ahogy elkezdjük növelni vállból a tépőerőt, hogy felszedjük a lapot, sajnos az elkezd megnyúlni egy kicsit. Ez a nyúlás már pont elég ahhoz, hogy ne ragadjon teljesen síkba a lap a következő felhelyezésnél. Ahol nem fekszik fel mert megnyúlt, ott egy bubi lesz alatta, ami pont elég ahhoz, hogy 0.1-0.3mm-es huplik legyenek, ahol vékonyabb lesz a első réteg, vagy épp akadályozza az anyag távozását a hegyből.
Vagyis nem árt megvárni a visszahűlés idejét, amíg a heatbed ismét szobahőmérsékletű lesz ismét.
Ha megvárjuk, akkor pikk pakk feljön egyben a nyomattal mindenfajta nyúlás nélkül, és az szépen leválik a 
Buildtak-ról, és boldog a user.

Összegezve a fentieket, ismét elindítottam egy megrendelést, hogy legyen tartalék Buildtak-om, ha netán szakadna a cérna az elbaltázott lap miatt. 

A fenti tapasztalatokat a tippekbe is beírtam, hogy más ne szaladjon bele.













Nyomtassunk rönkből, a fa alapú PLA veszélyei

A gőzkieresztéses bejegyzésem mellé raknám ezt a szöszenetet. Mivel sokfajta fa bázisú PLA van és most már egyre többet adnak elfogadható ár...