Az első nyomtatásunk

Kicsit elmaradtam a blog-al, mert költöztettem az aparátusomat a műhelyembe, így az elvitt minden időt, de most pótlom az elmaradásom.

Jöjjön hát a várva várt pillanat. Nyomtassunk ki valamit.
Ja, remélem a nyomtató már az asztalon van, összerakva. Befűzve az első 20dkg PLA filament amit a gyártó adott, hogy egyből tudjunk garázdálkodni vele. Remélhetően nincs kiszáradva se és nem szívta meg magát vízzel. Mert azok bizony csalódást fognak okozni, és ha még nem rendeltünk friss filamentet, akkor dugába dőlhet az első élmény. De bízzunk benne, hogy nem így van és sikerélménnyel fog zárulni a nyomtatásunk.

Na akkor jöhet a nyomtatási feladat.
Mivel a következő post-ban fogunk megvalósítani egy saját magunk által tervezett tárgyat, így most inkább kölcsönveszünk valakitől egy ilyen tárgyat.

A következőkre lesz szükségünk:
thingiverse
Cura szeletelő alkalmazás(töltsd és installáld)

Ha már nyomtatunk valamit, akkor az legyen hasznos. A saját elvem az, hogy ha tanulunk valamit, akkor az olyan legyen, amiből minimálisan profitálhatunk is.
Egy Yodafejű budha szobor semmire nem jó, maximum vicces a polcon.
De egy bevásárlókocsi nyitó kulcs biztos hogy hasznos tárgy lesz a következő bevásárláskor, nem kell a fránya 100-as, ami ha épp nincs, akkor bosszantó tud lenni.
Szóval a thingiverse mindig ad megoldást. Mások már megelőztek, így már van készen, nyomtatható formában. Azért a következő post-ban jól megszerkesztjük a sajátunkat. Mert az is izgalmas feladat. 
De most vissza az alapokhoz.
Töltsük le kedvenc kamu100-askulcstartónkat.
Ez ugye 1EURO-s minta, de mivel a magyar 100-as is megközelítőleg ekkora, mert csak tizedekben tér el, így nekünk ez pont jó lesz. Ahogy jó ez a bevásárolókocsikba is, amik pont ezért vannak egységesre tervezve.
Ha letöltöttük a tárgyat aminek a neve 1euroCartCoin.STL, akkor jöhet a Cura és a szeletelés.

Indítsuk el a Cura-t. A most aktuális verzió a 3.6-os, így mindent ehhez igazítva fogok leírni. Természetesen ha az installálást már elvégezted, ha nem akkor azzal kell kezdeni, a leírása:  next-next-ok.
Ha elindult akkor  jön egy kis beállítás, mert beállítás nélkül lesz minden csak használható nyomtatás nem.

Adjuk meg a printerünk típusát. Ha nincs a listában természetesen. Mivel az Ender4 még nem fért a listájukba, így nála a Custom FFF volt a megoldás. A Machine settings-ben meg kell adni a gép nyomtatási méreteit a Printer fülecske Printer settingsnél. A Printhead settings arra való, hogy megadjuk a hegy és a fej széle közötti távolságot, hogy a fej ne akadhasson bele a "One at Time" nyomtatás esetén. Ezzel a feature-el egymás után lehet nyomtatni  a tárgyakat de csak akkor, ha a fenti beállítás megfelel a valóságnak. Különben a fej letarolja a többi már kinyomtatott tárgyat.
A Gantry heigh-t arra szolgál, hogy a fej feletti állványzatról is tudjon infót, hogy azt se akassza bele a tárgyba.
Az Extruderek száma értelemszerű. A Build plate shape négyzetes, itt lehet kerek is, az a Delta nyomtatók sajátja.
Origin at center bepipálható, hogy a középnél nyugizzon a fej. Heated bed pedig akkor ha fűtött a tárgyasztal. A G-Code flavor pedig Marlin az esetemben, de itt be lehet állítani mit szeret a nyomtató, mert vannak parametrikus különbségek a G-Code generálások között.
A Start G-Code és az End G-Code a nyomtatás előtti és utáni G-Code használatára van. Ez arra jó, hogy mondjuk indítás előtt az extruder vagy az XYZ kalibrálást itt küldjük le, vagy a nyomtatás után a nyomtató a tárgyasztalt vigye le a legalsó pontra, ami nekünk megfelelő. Vagyis, hozzá tudunk piszkálni a nyomtató működéséhez. Minden kód ezekkel fog kezdődni és befejeződni.
Az Extruder fülecskék, ha több van beállítva a nyomtató extruderével kapcsolatos infókat tartalmazza.
Nozzle size a hegynyilás átmérője, esetemben 0.4mm. A Compatible material diameter természetesen a filament átmérője, nálam 1.75mm. A Nozzle offset a fejhez képest a hegy eltolódása. Coolin fan number pedig a tárgyhűtő venti száma, ez a szám a portot jelöli, ahova kötve van a venti.
Az Extruder Start és End G-Code ugyan azt a célt szolgálja, mint a fenti esetben, de itt csak az extruderre vonatkozó G-Code kerül ide, ezek akkor hajtódnak végre, amikor az extruder bekapcsolódik, vagyis egy nyomtatás alatt többször is végrehajtódhatnak. Erre figyeljünk.
A Finish fejezi be a beállítások azon részét ami a gépünkre vonatkozik.

Ha mindent jól csináltunk, akkor most láthatóvá válik a gépünk nyomtatási befoglaló kerete. Bal oldalon a tárgyra vonatkozó gombok, jobb oldalon pedig a beállítások, ami egy Recommended és egy Custom fülecskével bír. Na itt egyelőre nem piszkáljuk a Custom fülecskét, mert azzal aztán mindent is el lehet állítani.
A Material legördülő a filament típusát biztosítja nekünk, hogy ne kelljen állítgatni. Persze ez is bővíthető lista, így ha van olyan márka vagy típus ami nincs a listában akkor hozzá tudjuk adni az összes paraméterével. Itt válasszuk ki a befűzött filamentünket, ha nincs a listában akkor a Generic listából válasszunk. 
A Layer height a réteg vastagságát/magasságát mondja meg. Itt több összefüggés van.
- a rétegvastagság összefügg a nyomtatás minőségével, vagyis a kisebb érték finomabb rétegezést jelent, de itt figyeljünk, hogy mit bír a gépünk
- a rétegvastagság összefügg a nyomtatás sebességével, vagyis minél vékonyabbak a rétegek, annál tovább tart a nyomtatás, értelemszerűen
Az Infill azt jelenti, hogy a tárgy belsejét hogy és mennyire töltse ki a program.  Itt a 100% azt jelenti, hogy kinyomja műanyaggal a tárgy belsejét, a 10% pedig azt, hogy berácsozza a belsejét a tárgynak 10%-ban.
Itt érdemes megállni és egy picit, a kitöltés mennyisége befolyásolja a nyomtatási időtartamot,  és az anyaghasználatot. Viszont át kell gondolni, hogy bizonyos tárgyakban a kitöltés sokszor a rugalmasság része is. A méhsejt kitöltés ismeretes már a mechanikai irányokból. Vagyis sokszor a teljes kitöltés helyett egy 50%-os méhsejt kitöltés hatékonyabb a használatban lévő tárgynál. Ez a mechanikai tulajdonságok és igények ismeretében lehet fontos.
Esetünkben, hogy gyorsan kész legyünk az első nyomatunkkal állítsuk be a 30%-ot.
Support-ot nem kell generálni, mert nincs igényünk alátámasztásra, mert ez közel egy lap szerű tárgy.
A Build Plate Adhesion legyen kipipálva, mert akkor a Cura csinál egy szoknyát(Birt/Skirt) a tárgy köré, így nem tud elvetemedni a nyomtatás alatt a tárgy. Illetve rak alá egy Raft-ot, ami nem más mint egy rács ami segíti a tárgy levételét az asztalról, illetve erről a tárgyat is könnyű levenni. Ne feledjük, hogy a Raft-nál a tárgy alsó fele nem lesz olyan sima, mint ha a tárgyasztalra nyomtattuk volna egy Birt-el.

Most szépen húzzuk rá a letöltött STL file-t a tárgyasztalt jelképező box-ra.
Láthatóan az élére rakja, így kicsit piszkálni kell a tárgyat.
Ha közelebb akarunk menni a tárgyhoz, akkor az egérgörgővel tudunk zoomolni, a jobb gomb rotál, a bal gomb shift-el együtt pedig mozgatja a nézetet a térben.

Ha kijelöltük a tárgyat akkor a bal oldalon lévő gombok egy része használhatóvá válik. Essünk is neki és a negyedik gombocskával próbáljuk meg a helyére rotálni a tárgyat. Ez egyszerű lesz, mert a megjelenő ablakocskában a második gomb arra szolgál, hogy lerakja az asztalra lapjára. Persze ha ki tudja találni épp, hogy melyik a tárgy laprésze. 
Mivel a mi kis játékszerünkön van egy 1 EUR felírat, nem árt ha az van felül. Ha nem így áll a tárgy akkor fogjuk meg a piros kört és tekerjük át és ha magátol nem rántja a helyére a Cura a tárgyat akkor ismét nyomjuk meg a gombocskát amit az előbb(Lay Flat), és akkor lerakja a tárgyasztalra megint.
Az általunk elvégezhető előkészítés kész is van.
A jobb alsó sarokban nyomjuk meg a Prepare gombot. Amint a gomb szövege Save to File-ra átvált, akkor kész is van a rétegek leszámolása.
A nézet jobb felső sarkában lévő Solid View legördülőben ha kiválasztjuk a Layer View-t, akkor láthatóvá válik az összes réteg, ahogy majd a nyomtatóból kifolyik. 
A megjelenő ablakocska alatt van egy slider, amit ha rángatunk akkor láthatóvá válik a rétegépítés. 
A slider feletti Compatiblity Mode ablakban lehet beállítani, hogy mit lássunk ebben a nézetben. 
- Show Travels, megmutatja az utakat, amerre a fej kószálni fog
- Show Helpers a Birt/Skirt/Raft rétegeket mutatja meg
- Show Shell a tárgy külső rétegeit mutatja meg
- Show Infill a kitöltést mutatja meg
- Only Show Top Layers arra való, hogy csak a felső rétegeket mutassa meg
- Show 5 Detailed Layers On Top pedig a felső 5 réteget fogja teljes grafikával megmutatni, a többit csak vonalrajzzal
A színkódok egyértelműek, nem hinném, hogy magyarázatra szorul.
Ha már a Layer View-val foglalkoztunk, akkor az X-Ray View-t se hagyhatom ki. Ezzel röntgenezni lehet a tárgyat, vagyis belelátunk, hogy belül mi van. 
Ha nem tetszik a tárgy helye a tárgyasztalon, akkor a bal oldalon lévő második gombbal tudjuk áthelyezni a tárgyat. Természetesen a tárgy kijelölés kell előtte.
A harmadik gomb az átméretezést szolgálja, de ezt most nem használjuk, de ha kell akkor van rá lehetőség.
Ha átraktuk a tárgyat, akkor ismét Prepare és menthetjük is az állományt az SD kártyára és dughatjuk is a nyomtatóba.
Aztán jöhet a nyomtatás.
A Save to File mellett olvasható, hogy mennyi ideig fog tartani a nyomtatás, illetve mennyi anyagot használunk erre fel méterben és grammban. 
Természetesen a következő bejegyzésben átvesszük a beállításokat is, mert ha az egérmutatót a ráviszed a filament mennyiségre akkor láthatóvá válik, hogy tudja pénzben is számolni a filamentet, ami bérnyomtatáskor vagy költségvetéshez jól jöhet. Az idő felet tartott egérmutató pedig a nyomtatás részleteit mutatja meg, hogy mire mennyi időt fog felhasználni a nyomtatás. Ennek nagy jelentősége nincs, úgy gondolom, de cuki feature.

A következő bejegyzésben még a rajzolás előtt átvesszük a Cura beállításait, mert sok apró beállítással lehet finomítani a nyomtatás minőségét és sebességét.