Hogy leszünk nyomdászok

Sok szorgalommal,türelemmel és szabadidővel.
Na meg egy 3D nyomtatóval.

De ezek ne riasszanak el senkit. A 3D nyomtatást lehet hobbiként is csinálni, ez nem csorbítja a lehetőségeket. Sőt, sok hobbista csinál ténylegesen színvonalas tárgyakat mind a virtuális térben, mind kinyomtatva.

Kezdjük a legizgalmasabbal, a vassal. Itt jön a kötelező kérdés, hogy milyen nyomtatót vegyünk. A választ több egyszerű részre lehet bontani.

Pénz, minőség, üzemeltetés, veszélyesség, szimpátia.

Pénz

Kezdjük ezzel, mert az mindig a sarkalatos pontja a vásárlásnak. A legolcsóbb nyomtatók mindig a kicsi és FDM/FFF nyomdák. Ezek a 3D nyomtatás tintasugaras nyomtatói. Vagyis ez van legjobban elterjedve, és már mindenfajta filament vagyis nyomtatható műanyag kapható hozzá. Igen, mi is a FDM/FFF jelentése. Ezek a műanyag szálat használó nyomtatók(FDM=Fused Deposition Modeling vagyis szabadfordításban fúvókával elhelyezett modellezés , FFF=Fused Filament Fabrication pedig a Fúvokával összeállított nyomtatás, ha nem akarjuk az értelmet kivenni belőle) aminek bár két elnevezése van, mindkettő ugyan azt jelenti. Iparibb kivitelben 2.85(3mm átmérőjűként terjedt el) kevésbé iparibb kivitelben az 1.75mm átmérőjű hengeres műanyag szálakat használják aminek a hivatalos neve a filament lett. Ami csak félig igaz, mert a nagyobb terhelésre gyártott nyomtatók tudják kezelni mindkét száltípust, de otthonra inkább az 1.75-ös terjedt el.
Ezek a nyomtatók a tekercsben árult műanyag szálat tolják bele egy felmelegített fejbe, aminek a végén van egy helyes kis fej, ami cserélhető így különböző falvastagságot lehet nyomtatni vele. Igy a 0.1mm nyomtatási átmérőtől felfele 0.1mm-es léptékkel bármilyen heggyel lehet szerelni a gépet. Ezek a hegyek aránylag olcsón vásárolhatóak, bár itt is vannak kivételes típusok, amik drágák és cserébe jobban, szebben nyomtatnak, vagy épp kevésbé kopnak.
Ez a fajta nyomtató már ténylegesen elterjedt és kiforrott. Nagyon kardinális különbségek nincsenek a 150.000HUF alatti kategóriákban. Ugyan azok a sztepperek rángatják a fejet vagy a nyomtató tálcáját. Rudazat vagy fogas ékszíj viszi át a mozgási energiákat. A vezérlő panelek és a szteppereket meghajtó vezérlő elektronikai elemek javarészt ugyan azok a típusok. Ami különbözhet, az a váz minősége és az összeszerelés minősége. Olcsóbban úgy lehet beszerezni, ha mi magunk rakjuk össze. A picit drágábbat már valaki összeszerelte. Mindkettőnek meg van az előnye és hátránya. De erről majd később írok.
Ha ki vagyunk tömve pénzzel, akkor drágábban már igen komolyan átgondolt FDM nyomtatókat lehet venni. Ami azt jelenti, hogy nem kell szerelni vagy épp félni a kínai minőségben rejlő szerencsesütiktől. Van forgalmazó, garancia és ha hazavittük akkor az asztalon elhelyezve azonnal üzemeltethető, különösebb mérnöki tudás nélkül.
Azért az FDM-et írom előre, mert a többi nyomtató fajta már igényel egy kis alap szaktudást, amit ezekkel a nyomtatókkal megtapasztalható. De ha valaki egyből egy műgyantás DLP-t akar venni, ami a kínai piacon már egy középkategóriás FDM áráért beszerezhető, arra is van lehetőség, bár a műgyantás nyomtató egy kezdőnek merész vállalkozás, főleg a műgyanta agresszív viselkedése miatt. De erről mindjárt szó lesz a veszélyességnél.
Aztán ha nagyon jó az anyagi helyzetünk, akkor már elérhetőek a szintézeres nyomtatók, amik lézerfény segítségével, nylon porból hozzák létre a tárgyakat. Ez most a csúcs az otthoni kategóriában. Már ami az asztalon elfér.(linkek a nyomtatókhoz és képek).
Ne felejtsük el az anyagok árát se, mert a nyomtató egy dolog, sokszor az aránylag viselhető árú, és mint a síknyomtatás iparágban is megszületett a nagy marketingötlet, itt is alkalmazták a kellékanyagok árára vonatkozó ártényezőt. Ugye az eszközök ára ha alacsony akkor meg tudjuk venni, és a gyártók ezen nem keresnek sokat. De amikor az ember elkezd nyomtatni, akkor veszi hozzá a nyersanyagot, és itt lehet igazán kaszálni. Az FDM nyotmatók filamentjeinek árai már stabilizálódtak, a minőség függvényében emelkedik, de már 3-4000HUF-tól van nyersanyag, ami ugye 1kg műanyag, amiből sok dolgot ki lehet nyomtatni.
A műgyanta már nem ennyire olcsó, mert ez nem az iparban használt műgyanta, hanem picit másabb, amiért fizetni kell. Csak úgy ahogy az SLS nyomtatóba rakható por is drága, ezért is van hozzá regeneráló por, amivel lehet spórolni, de még így sincs azon a szinten egy SLS mint az FDM nyomtatók alapanyag árai.

Minőség

Na itt az FDM több sebből vérzik, mert ha már egy alap összehasonlító nyomtatást nézünk egy következő technológiákkal, akkor ez a legcsúnyább. A rétegek érezhetőek, tapinthatóak, sokszor láthatóak. Ha beállítási vagy adagolási hiba van akkor az azonnal jelentkezik a nyomaton, amit ugyan lehet korrigálni, amennyiben a nyomatot utólag kezeljük. 
De ha nem ilyen az igény, akkor sajnos ott fog csúnyálkodni a hiba. Sajnos az FDM-nek sok bánata van, de az olcsóságért cserébe ezzel fizetünk. Egyébként biztatásként elmondanám, hogy be lehet állítani az FDM nyomtatókat is úgy, hogy ne csalódjunk, de ahhoz kell a türelem amit már fent írtam. Illetve nem árt egy jobb minőségű FDM nyomda se, ami mondjuk már 50mikron rétegvastagságot is tud.
Az igazán minőségi nyomtatás a DLP/SLA műgyantás nyomtatóknál kezdődik, ezek már képesek a rétegeket szépen elmosni, mivel folyadékból nyomtatnak, ami miatt a rétegek összemosódhatnak jobban. Ami a DLP-nél még a technológia miatt is jobban adott, mert a DLP-vel lehet antialias-t rárakni a tárgyra, amitől a rétegek eltűnnek.
Aztán jönnek a szintézeres SLS nyomtatók, ahol megint csak érezhető a por alapanyag miatti felületi érdesség, de ez még mindig jobban elfogadható mint az FDM nyomtatók rétegezettsége.
Innen is látható, hogy minden 3D nyomtató manapság, a rétegenkénti felépítés elvét használja, csak más technológiai és más alapanyagok használatával. A fenti hárombetűs rövidítéseket a későbbiekben jobban kivesézzük.

Üzemeltetés

Ebből a szempontból az FDM nyomtató az ami alacsony költséggel és kevésbé egészségkárosító módon használható. Vagyis a legrosszabb ami történhet, hogy büdös lesz ott ahol nyomtatsz. Ez ugye a filamenttől függ. Ha ABS(a Lego anyaga) a filament, akkor az sajnos a nyomtatás alatt olvadt műanyag szagot fog árasztani. De megnyugtatásul nem árt tudni, hogy ez a szagos kipárolgás, még nem hordoz magában erősen mérgező anyagokat, mert az ABS csak 300 Celsius fok feletti hőmérsékletnél kezdi kiadni magából azokat az összetevőket amik károsak lehetnek a szervezetre. De azért tüdőbetegeknek, vagy légzési problémákkal küzdőknek nem ajánlott a belélegzése.
Minden más nyomtatót drágább üzemeltetni, mivel a műgyanta drága és bedöglik, ha nincs megfelelően kezelve(az filament is bedöglik, de az olcsóbb és valamivel lassabban éri el a használhatatlan szintet).
A szintézeres nyomtatók esetén a por is drága meg a regeneráló is hozzá, és ha ügyetlenkedünk az sok pénzbe kerülhet, ahogy a műgyanta kiöntésénél is. A filamenttel ilyen balesetek nem történhetnek meg, mert gurigában van.
Fogyasztásilag nagyjából egyenrangúak, így igazán az áramhasználatban megmutatkozó különbségek nem fogják a végtermék árát vagy értékét befolyásolni.
Helyigényben viszont vegyes a helyzet. FDM-ből van olyan ami pici, ahogy DLP-s műgyantásból is van kis méretű. A szintézeresek általában nagyobbak, és a segédeszközök is helyet igényelnek. Az FDM-nél a filament foglal sok helyet, a többinél meg a kiegészítők. Ugyan is a műgyantás nyomtatóknál ajánlott az UV-s utókezelés, aminek hely kell, mert a nyomtatás után azonnal meg kell kezdeni az műgyanta edzést. A szintézeresnél pedig ott a tisztító meg visszakeverő egység. Ezek már egy igazán nagyobb asztalt is elfoglalnak magukban.
Tehát ha valaki komolyabb gépet akar, akkor annak nagyobb asztal is kell.
Úgy gondolom, hogy az üzemeltetéshez írom a sebességet is. Na itt nincs nagyon miről beszélni. Mind lassú. Ami elérhető az asztalra tehető kategóriába, ott az olcsóságért a sebességgel fizetünk. Sajnos mind lassú, de este ugye alszunk, a gép meg nem kér enni, így viselhetőbb a használat. De ha gyorsan kell valami, akkor ott megalkuvás lesz a minőségben. Bár ha több fajta nyomdánk van otthon, akkor lehet lavírozni mindig. Az FDM-re jellemző a minőség rontásával a sebesség megnőhet. A DLP-s műgyantás gépek nagyjából ugyan olyan lassúak minden esetben, bár előnyük az, hogy a teljes felületüket lehet használni. Ez magyarázatra szorul. Ugye az FDM-el ha egy tárgyat nyomtatunk akkor az n idő, ha kettőt akkor már n*2. A DLP nyomtató levilágítja a felületre a tárgy szeletét, így ha a teljes felületet világítja vagy csak egy részét, az nagyjából ugyan annyi ideig fog tartani, így azzal egyből 3 tárgyat is nyomtathatunk, úgy hogy nem büntet szorzóval.
Az SLA és SLS nyotmatók a lézerezés miatt sajnos ugyan úgy belassulnak ha több vagy nagyobb a tárgy. De erről még fogunk értekezni, ahol több fényt kap a fenti pár mondat.

Veszélyesség

Mint fent írtam már, az FDM-nél az erősen mérgező vagy egészség károsító anyagok lehetősége közel kizárt, ha nincs valami gyártási hiba. A DLP/SLA-s műgyantás nyomtatóknál ott az általános műgyanta kezeléséhez tartozó előírásokkal kapcsolatos veszélyek, a bőrre és a szemre nézve, de inhalálni se ajánlatos vele, mert az is végzetes lehet.
Ahogy az SLS nyomtatókhoz használt por se tesz jót. Ami megközelítően ugyan úgy veszélyes mint a tonerekben lévő porfesték. Itt is vigyázni kell a belélegzésre, mert komoly gondok lehetnek belőle egészségileg.

Szimpátia

Ez a legjobb rész. Sokszor beleszeretünk egy konstrukcióba, és bármi áron azt akarjuk. Ez normális emberi dolog. A szerelem ilyen. Ha van pénzem, és eldöntöttem, hogy szintézeres nyomtatót veszek, akkor nem tart vissza a por kezelése vagy épp veszélyessége, még az ára se. Megveszem és kész. Így ha valaki egyből a lecsóba akar csapni, akkor tegye. Nem csalódhat, de mindenképp legyen elég türelme a géphez, mert elsőre ritka az igazi sikerélmény. Itt nem a demótárgyak nyomtatására gondolok, hanem az első saját terveinkre, amivel kapcsolatban nincs még tapasztalat amit fel lehetne használni. Szóval a szimpátia az egyéni, és ne akadályozzuk magunkat abban, hogy megvegyük a nekünk tetsző nyomtatót pusztán azért, mert félünk, bár azt szeretnénk. Majd megtanuljuk azt is használni, ahogy mindent meg kell tanulni az életben. Még az almatelefon kezelését is! Bármennyire egyszerű.

Ajánlani nem akarok és nem is tudok egyetlen konkrét típust se. Ki kell választani egyet a sok közül, aztán elolvasni a fórumokat, hogy ki mit ír a készülékről. Közben nem árt azért az olvasottakat átgondolni, mert ugye nem minden igaz amit a neten írnak emberek. 
Én is így választottam. Egy megbízhatónak tűnő gyártó újonnan piacra dobott készülékét. Olcsó volt és természetesen jónak tűnt. De nem volt az, mint később kiderült. Tele van/volt konstrukciós hibákkal, de vállaltam, mert már itt volt az asztalon. Végül nem bántam meg. Összeszereltem, javítottam rajta és most megbízhatónak merném nevezni. 
Ezt csupán azért, mert az utolsó 10 nyomtatásnál, elfelejtettem ránézni a felfűtés után, így elkezdett nyomtatni a felügyeletem nélkül, és még is elkészültek a tárgyak, hibátlanul, pont úgy ahogy akartam.

Most, hogy kicsit tisztább a kép, a következő bejegyzésben a szükséges emberi mentalitásról fogok pár szót szólni, ami elengedhetetlen a sikerélményhez.